Ferjáncz Attilának már az első versenye emlékezetesre sikerült, ugyanis 1964-ben a Műegyetem Rakparton a családi Wartburggal tolatva teljesítette a pályát, mert a rajt pillanatában megszorult a váltó. Két Wartburggal teljesített szezon után már magyar bajnoknak mondhatta magát, Bodnár György navigátorral 1966-ban az 1000 köbcentis géposztályban győzedelmeskedtek. Ezt követően már Zsembery Jenő navigátorral indultak első nemzetközi versenyükre egy Opel Kadett Coupéval az NDK-beli Pneumant Rally-ra.
A legnagyobb sikerek a Renault-kal érkeztek. 1967-ben a Magyar Autóklub sportosztályának három Renault 8 Gordinijéből az egyiket Ferjáncz kapta, majd Zsemberyvel együtt a nemzetközi Castrol Rallyn abszolút 20. helyen értek célba, kategóriájukban pedig nyolcadikak lettek. A München-Bécs-Budapest ralit már az abszolút 12. helyen fejezték be és megnyerték a magyar bajnokságot.
Később Ferjáncz megvásárolta az R8-as Gordinit, és ez volt az első raliautó rendszám, amit a szurkolók is megjegyeztek: CZ 00-17. Nem a csíkos autó és nem is a bajnoki cím miatt volt emlékezetes az 1969-es év, hanem a titkos Zsembery-féle itiner miatt. A magyar páros franciáktól átvett pályafelírási módot svéd vb-menőktől ellesett praktikákkal finomította, hozzátették az ötleteiket, és így alakult ki a nálunk addig ismeretlen itinerírási gyakorlat.
1972-től már új autóval, az R 12 Gordinivel versenyeztek, amellyel nemzetközi szinten is komoly tényező volt a Ferjáncz-Zsembery páros. A München-Bécs-Budapest Eb-futamon abszolút másodikak, a Rajd Polskin pedig negyedikek lettek.
A 73-as Jugoszláv Rallyn ismét második helyen futottak be, 11 gumidefekt után úgy érkeztek a célba, hogy minden keréken más gumi volt, sőt a győztes párosnak a verseny vége előtt 50 kilométerrel ők adtak üzemanyagot. A következő szezonban Magyarországra érkezett az akkori csúcstechnika, az Alpine A110, azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egy baleset után a bolgár versenyre visszaültek a régi R12-esbe, és a jól bevált technika kibírta a helyi utakat, így Ferjáncz Attiláék megszerezték a magyar ralisport első Európa-bajnoki futamgyőzelmét.
Zsembery Jenő visszavonulása után 1975-től Iricfalvy Ferencz, majd két évvel később Tandari János lett Attila navigátora. Tandarival ismét a nemzetközi élmezőnybe kerültek. 1981-ben a legendás Renault 5 Turbóval, majd ’86-ban az Audi Quattroval lett Európa-bajnoki 3. helyezett a páros.
Ferjáncz Attila 1997-ben fejezte be az aktív versenyzői pályafutását. Több mint 30 év alatt angyalföldi vagányból a magyar autósport örökös bajnoka lett, olyan példakép, aki a mai napig a hazai autóversenyzés meghatározó személyisége.
Serlegekben mérhető eredményein túl Ferjáncz Attila autóversenyzés népszerűsítéséért végzett munkája is kiemelkedő volt. A pályafutása kezdetén még úri huncutságnak számító rali átalakult tömegeket megmozgató sporteseménnyé. Csapatával a szocialista világban addig ismeretlen profizmussal, szervezettséggel és elszántsággal viszonyult a versenyzéshez. A Zsembery Jenővel megalkotott itiner pedig a mai napig a rali itinerek alapját képezi.
Versenyzői pályafutása után, 1999-től a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) elnökévé választották. Ezt a tisztséget 2007-ig, majd 2008 decemberétől 2010-ig újra ezt a posztot töltötte be. 2000-től a Magyar Nemzeti Sportszövetség elnökségének a tagja volt. A legendás autóversenyző hosszan tartó súlyos betegség következtében 2016-ban, életének hetvenedik évében hunyt el.
